![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCWHeQIPkk-V-ezXM5qKeu7gLWzvvMR_rn4Im_3UT9OCK2-StX_xMOYWTPkywey0o63fX8xkf6KKC0pf1NxkLFG5psp3nvGDUGNHMnT8mYi7BzEC8JVOi8HqQ81fmIMyhZnSp_-4aRV9d_/s320/PHOT0432.jpg)
Minden nap lejárunk, két strand közé, a mólóra fürdeni. Az idei meglehetősen sekély vízállás miatt augusztusra sem erőnk, sem türelmünk nem maradt az órákig tartó vándorláshoz, míg elérünk a mélyebb vízhez. Itt a mólón, mindenki ismeri egymást, hiszen a vén nem vén, de öreg cimborák itt biztosan összefutnak az év ezen szakában. Mitől is ennyire mámorító az érzés, hogy ezt látod, hallod, bekapcsolódhatsz? Egy folyamat része lehetsz... Balatoni nyár. A Balatonon mindig mindenki, legalábbis a "tőzsgyökeres" nyaralók, szakavatott időjósok, vízminőség ellenőrök, boltismerők, pletykabiztosítékok. Hihetetlen, de annyira fiatalok. Láttam ősz hajjal, bringával érkező, úgy 60 év körüli nénit. Lefejtette magáról kendőjét, alatta bikini... hihetetlen alkattal... szemébe néztem a fiatalságot láttam. Ha az idő engedi, minden nap idejár úszni. Holnap találkozunk, mondta. Örültem. Körül néztem és hihetetlen szerelempanorámát láttam. Badacsony a távolban kiemelkedőn, tekintélytparancsolón, aztán Ábrahámhegy, majd Fülöp-hegy a maga kis gombostűnyi kilátójával... (Balatonszemes, 2012)