2009. szept. 10.

Túlélő...

17 megjegyzés:

  1. szép
    kis mese
    mit kell itten túlélni? ha mégsem bírná, én beköltözöm stipistop

    VálaszTörlés
  2. Mondjuk az időt..ami valójában nem is létezik,csak az agyakban...:)

    VálaszTörlés
  3. most mondanám, hogy értem, de most meg pláne nem mondhatom :)

    VálaszTörlés
  4. Te mondjuk egyébként is jobb ha inkább meg sem szólalsz! :))

    VálaszTörlés
  5. madár röpte a hasat súroló búzatábla felett, illat, szél a fülben, ahogy simogatja a bőrt, felhők hűse a tűző napon...

    VálaszTörlés
  6. Egyensúlyban. Finom.

    VálaszTörlés
  7. úgy hiszem egy ilyen helyen a tér koncentrálódik, az idő pedig a 'végtelenbe' nyúlik (persze csak a fejekben:) )és ez az elegy igen különleges emberi kötelékekhez vezet...
    valahogy mindig megfog a tanyavilág, a kép pedig tökéletes kifejező erő erre a létre

    VálaszTörlés
  8. Márk..valószínűleg az érzékelt téidő-struktúra egyrészt a tudattartalmainktól függ..jelenleg csak abszolútnak a háromdimenziós teret és időt tekintjük...de ahogy mondod..van valószínűleg valami másik pont ..ahol összekapcsolódunk!:) Ugye?

    VálaszTörlés
  9. "jelenleg csak abszolútnak a háromdimenziós teret és időt tekintjük..." ..már aki.. :) amúgy meg "tér és idő keresztjére
    vagyunk mi verve emberek"...de ezt is lehet élvezni ám :)

    VálaszTörlés
  10. Úristen, most látom csak, hogy nem csak a zesztétikában, hanem a kozmogóniában is van mit pótolnom.

    VálaszTörlés